Vannak többnyire javítható (pl.: defekt) és egyáltalán nem javítható sérülés típusok (pl. az acélradiál szál szakadása, illetve a rendellenes kopások okozta sérülések). A hibákat okozhatják külső tényezők (pl. az úton található szeg) vagy olyan, elkerülhető okok, mint például az autó futóművének rossz beállítása.
Sérülések, hibák az autógumin: okok és elkerülési módok
Mindenki tisztában van azzal, hogy az autógumi nem örökéletű, hiszen idővel öregszik, a használat során pedig kopik. Utóbbi esetében a sofőr vezetési stílusa a meghatározó, vagyis az, hogy mennyire agresszívan gyorsít, milyen mértékben feszegeti a jármű és az abroncs határait a kanyarokban, illetve az is, hogy gyakran szokott-e satufékezni. Ezek után az sem meglepő, ha az egyik autós ugyanazzal a gumival akár 3-4-szer akkora távot képes megtenni az abroncscseréig.
A vezetés mellett azonban akad jó néhány olyan helyzet, ami extra sérüléséket, hibákat okozhat az abroncson, az alábbiakban ezeket vesszük sorra. Elöljáróban fontos megjegyezni, hogy a gumik állapotát és nyomását rendszeresen, legalább kéthetente ellenőrizni kell, hiszen ekkor derülhet fény a rendellenes kopásokra, vagy akár a még javítható lassú defekt meglétére is.
1. Defekt – mindannyiunk rémálma
Minden autós rémálma az abroncs lyukadása, annak is leginkább a hirtelen lezajló változata, a durrdefekt. Bekövetkezését leggyakrabban a gumi futófelületébe jutó éles tárgy okozza, de kialakulhat egy korábbi sérülés kapcsán a gumira jutó extra terheléskor (pl.: nagy sebesség mellett), vagy akár kátyúba hajtáskor is, ez a gumi lufiszerű robbanásának eredményeként nem javítható.
Szerencsésebb a helyzet, ha ún. lassú defektről van szó, vagyis a gumi lyukadását okozó tárgy, pl. egy szög, egyben tömítőként is szolgál. Ha a sérülés nem az oldalfalon vagy a futófelület szélén található és nem használták az abroncsot a jelentős nyomásvesztés után, akkor a defekt javítható. Az így újjászületett autógumi azonban már nem a „régi”: a javított abroncsokkal a gumi oldalfalán megtalálható sebességindexben megadott maximummal már nem szabad közlekedni.
Javítható a defekt? Általában igen, ha a sérülés a futófelületen található és nem mentek a leeresztett abronccsal.
2. Kordszál-szakadás (dudoros oldalfal)
Nagyobb kátyúba történő belehajtáskor vagy „járdázáskor” olyan erők léphetnek fel, melyeket még az abroncs karkasza sem tud kezelni, elpattannak a benne lévő kord szálak. Magyarországon ez gyakori probléma, megelőzni csak körültekintő vezetéssel lehet, bár a kátyúk esetében ez sem könnyű feladat.
A szálszakadás általában elég látványos, ha nem követi azonnali peremfal szakadás, akkor kisebb-nagyobb dudor jelzi az abroncs oldalfalán. Nagy ritkán előfordul, hogy a hibát csak szakavatott szem képes felfedezni. Ezért kiemelten fontos, hogy padkázás vagy kátyúba hajtás után szakműhelyben ellenőriztessük az abroncs állapotát, mert a láthatatlan hiba eredményeként a gumi komoly gondot okozhat.
Javítható az kordszál szakadása?: Nem, szakadásakor az abroncsot még akkor is azonnal cserélni kell, ha mindössze egy apró dudor látható az oldalfalon.
3. Rendellenes kopások az abroncs felületén
A gumiabroncs sérüléseinek, hibáinak harmadik, az előzőekben felsoroltakhoz képest már jóval ritkábban jelentkező csoportját a rendellenes kopások adják. Ennek számos fajtája lehet, okai pedig a futóművel kapcsolatos beállítási problémákra, a lengéscsillapító hibájára, illetve a nem gyári guminyomáson történő használatra utalnak. Ezek a deformációk nem javíthatók, de a gépjármű rendszeres karbantartása révén könnyen megelőzhetők, nézzük a megrajzolt kopásminta alapján elnevezett típusokat!
Fűrészfogas kopás
- Ha azt tapasztaljuk, hogy szokatlanul nagy a gumi által okozott menetzaj, akkor az fűrészfogas kopásra utalhat. A fűrészfogak szemmel is könnyen felismerhetők a futófelület szélén látható fűrészfog jellegű mintázat alapján. Kialakulása általában a rosszul beállított futóműnek köszönhető.
- A fűrészfogas kopás az alacsonyabb profilú abroncsokra jellemző, itt az aquaplanning elkerülése érdekében nagyobb profilhézagokra van szükség. Mivel nagyobb a hézag, ezért az árkok melletti profilok gördüléskor behajolhatnak, összenyomódhatnak, ami a jellegzetes kopásminta kialakulásához vezethet. A fűrészfog többnyire a nem meghajtott tengelyen lévő abroncsoknál alakulhat ki, illetve azoknál a gumiknál, ahol oldalirányban nyitott a mintázat.
- Javítható a fűrészfogas kopás? Nem, de a futómű rendszeres ellenőrzésével megelőzhető!
Féloldalas kopás
- Az abroncs féloldalas kopása egyértelműen a rosszul beállított futómű számlájára írható. Ezekben az esetekben a kerekek a gyári értékhez képest túlzottan szét- vagy éppen összetartanak, ami azt eredményezi, hogy a kerék egyik felén jobb lesz a tapadás, s így a kopás is erőteljesebb. A féloldalas kopással együtt járhat a gumiblokkok rojtos kopása is.
- A nem megfelelő tengelygeometria kialakulhat a Magyarországon jellemző úthibák vagy figyelmetlenség kapcsán is, ezért kátyúba hajtás vagy padkázás után mindenképpen célszerű nem csak az abroncsot, de a futómű beállításait is ellenőriztetni.
- Féloldalas kopást okozhat még a karosszéria ültetése és ezzel együtt a nem gyári abroncsméretek alkalmazása. Egy ilyen beavatkozás hatására az autó futása akkor sem lesz megfelelő, ha a futómű „tudja” a gyári értéket.
- Javítható a féloldalas kopás? Nem, de a futómű rendszeres ellenőrzésével, illetve a gyári beállítások megtartásával megelőzhető!
Középső kopás
- A középső kopás leginkább a nagy teljesítményű gépjárművekre jellemző, s ehhez ma már Porsche-tulajdonosnak sem kell lenni. Nagy sebesség mellett a centrifugális erő hatására a gumiabroncs futófelületének közepe jobban nyomódik az úttesthez, s ennek eredményeként jobban is kopik.
- A középső kopás fokozottan alakulhat ki akkor, ha a gumiabroncsot a gyárilag előírt nyomás maximumának közelében, vagy a fölött üzemeltetjük.
- A kopásminta gyakrabban jelentkezik a szintén nagy teljesítményű autók esetében alkalmazott alacsonyabb profilú abroncsok használatakor. Mivel a hajtott kerekeknél nagyobb erőhatások lépnek fel, ezért a téli-nyári gumiváltás során érdemes a hajtott és szabadon futó abroncsokat – a forgási irány megtartása mellett – cserélni.
- Javítható a középső kopás? Nem, de a futómű rendszeres ellenőrzésével és a guminyomás gyári értéken belül tartásával megelőzhető!
Kagylós kopás
- A kagylós kopás jellemzője, hogy a futófelület különböző helyeken eltérően, egyenetlenül kopik, ami látványra kagylószerű mintázatot mutat. Kezünkkel is érzékelhetjük, ha a gumit a menetiránynak megfelelően görgetjük és közben kézzel „simogatjuk”.
- A kagylós kopás általában a lengéscsillapító hibájára utal: az autó már nem képes felfogni az úthibákat, egyenetlenségeket, ami a gumi véletlenszerű és egyenetlen kopásához vezet. Ha nem ellenőrizzük abroncsaink állapotát rendszeresen, gumihibáról előbb-utóbb fülünkkel is értesülni fogunk – az abroncs búgó hanggal tudatja a sofőrrel a kagylósodás meglétét.
- Javítható a kagylós kopás? Nem, de a lengéscsillapító rendszeres ellenőrzésével megelőzhető!
Diagonális kopás
- A diagonális kopás kialakulásának legfőbb oka a kerekek kúszása, melynek eredményeként a gumin általában egy, az autó síkjával 45 fokos szöveg bezáró kopásminta alakul ki.
- Ez a kopásfajta leginkább az első kerekes autókra jellemző és többnyire a szabadon futó kerekek abroncsain jelentkezik: a gumin egy, az autó síkjával 45 fokos szöveg bezáró kopásminta alakul ki.
- Javítható a diagonális kopás? Nem, de futómű a lengéscsillapító és a keréknyomás rendszeres ellenőrzésével megelőzhető!
Futófelületi darabok kiszakadása
- Ritka jelenség, de előfordulhat, hogy a futófelületből apró darabok szakadnak ki. Ez elsősorban a nagy teljesítményű terepjárókra jellemzők általában akkor, amikor kanyarodáskor és erős gázadás mellett a belső íven futó kerék elveszti a tapadását, kipörög.
- Javítható a futófelületi darabok kiszakadása? Nem, de a fent leírt helyzetben óvatosabb gázadással megelőzhető!
Foltos kopás (lapra fékezés, radírozott kopás)
- Bizonyára mindenki látott már hosszú féknyomot az autópályán haladva: a foltos kopást egy ilyen nagy és erőteljes fékezés okozza. A kerék blokkol és az útfelülettel kapcsolódó rész az elfogadható hőmérséklet fölé emelkedik, s innentől kezdve intenzívebben kopik.
- Pontos mérések alapján vészfékezéskor a kopás mértéke egy ABS nélküli autó esetében egészen elképesztő mértéket ölthet: 92 km/h-ról a megállásig padlófékkel lassítva közel 5 mm is „eltűnhet” a profilból.
- Azt gondolhatnánk, hogy ma már a foltos kopás az ABS széleskörű elterjedése okán ritka. Sajnos nem így van, még az elektronikus fékerőszabályzóval ellátott autók esetében is előfordulhat a gumi ilyen jellegű károsodása.
- Javítható a foltos kopás? Nem, de az abroncsot kímélő vezetési stílussal megelőzhető!
Végezetül a gumiabroncs sérülései és hibái kapcsán néhány gyakori kérdésre szeretnénk választ adni.
Mikor alkalmazható a garancia a gumiabroncs-sérülések esetében?
A fenti esetek egyikében sem, hiszen azok vagy egy szerencsétlen külső tényező vagy saját magunk gondatlansága okán alakult ki. Garanciát abban az esetben tudunk érvényesíteni, ha a hiba a gyártás során keletkezett.
Milyen gyakran és milyen helyzetekben ellenőrizzük az autógumi állapotát?
Fontos, hogy az abroncsok állapotát legalább havonta, de inkább 2 hetente ellenőrizzük, kátyúba hajtás, illetve padkázás után pedig minél előbb vigyük a futómű ellenőrzését is elvégezni képes gumiszervizbe.