Mi vett rá engem, hogy erről írjak? Többször is előfordult már, hogy olyan autóvezető társakkal beszélgetek, akik akár már több tucat éve koptatják az aszfaltot, mégis alapfogalmakkal nincsenek tisztában. Megkérdeznek mégis milyen gumit kellene venniük, vagy esetleg milyen felnit, s mikor visszakérdezek mekkora felni, s milyen gumi van most a kocsin? - Na ilyenkor kitör a pánik és beismerik, halvány lila gőzük sincs, de itt ez az akciós gumi, ez jó lenne? Így tehát ez a szösszenet azért született, hogy ezeket az alapfogalmakat, az autók kerekein előforduló jelölések, feliratok értelmét elmagyarázzam.  Bár oly sok gumis oldal foglalkozik ezzel a kérdéskörrel, azonban egy igazán jó és átfogó leírást még sehol nem találtam. Persze mindenhol kitérnek a legfontosabb és legáltalánosabb dolgokra, mégis mindegyikből hiányzik valami. Ezt a hiányérzetet legtöbbször nálam az okozza, hogy elfelejtenek a felnikről is írni, így én ebben az írásomban e két alkotóelemet (a gumiabroncsot és a felnit) együtt fogom tárgyalni.

A méret a lényeg?

Egy szóval össze lehet foglalni, igen! Ugyanis a kocsi sebesség visszajelzője (km/óra) nem tudja megmondani pontosan mennyivel is haladunk, hanem a váltóból kapott jel alapján "számol" (ez persze lehet analóg módon egy spirállal, de digitálisan is, a lényegen nem változtat). Ez a jel persze nem változik attól, ha mi kisebb, vagy nagyobb kereket teszünk fel. Ha ennek a keréknek a kerülete eltér a kocsira gyárilag ajánlott értéktől, akkor bizony csalni fog a műszerünk. Azt meg, hogy mihez vezethet ez a pontatlan érték, gondolom mindenki el tudja képzelni (ha 50-et mutat, de mi a valóságban 65-el megyünk, akkor bizony könnyen kaphatunk csekket Szombathelyről).

Ennyi bevezető után következzen végre az érdemi rész, lássuk mégis mivel állunk szemben. Ugyebár a kerekek két főbb alkotóelemből állnak, amiknek különbözőek a jelöléseik is. Ez a két fő alkotóelem a felni és a gumiabroncs. Természetesen a gumiabroncs jelöléseit nem fogjuk megtalálni a felnin és vica versa, viszont annyiból van közük egymáshoz, hogy a gumin meg van jelölve, mégis mekkora átmérőjű felnire való. A méretmegjelölésekben keveredik az angolszász és a metrikus rendszer, hol milliméterben adják meg az értéket, hol colban. Mivel mi a metrikus rendszert használjuk, így egy váltószámot jó, ha megjegyzünk: egy col az 25,4 mm (igazából sokszor nem lesz szükségünk erre az ismeretre).

Legtöbbször azzal a kérdéssel állunk szembe, hogy mégis milyen felnit vegyek a kocsimra? Egyáltalán mik ezek a számok, amik rá vannak sajtolva. Ha meg nincs minden rásajtolva, akkor mérhetőek-e? Persze ha megvan a kocsink kézikönyve, akkor abban szerepelni szokott, hogy milyen felnivel és milyen méretű gumival szerelték az autót, de ha nincs kézikönyvünk (vagy még sincs benne), akkor bizony "dekódolnunk kell".

A jelölések megnevezései előtt szerepeljen itt egy szemléltető ábra, hogy könnyebb legyen megérteni mi micsoda.

• szélesség - colban adják meg, ettől függ mekkora szélességű gumit lehet a felnire szerelni (lásd táblázat!)
• peremszarv mérete - J=17,3mm K=19,6mm JK=18mm L=25,4mm
• átmérő - colban adják meg, ettől függ mekkora belső átmérőjű gumit lehet rá szerelni
• peremvédő (hump) - H: egyoldalas peremvédő, H2: dupla peremvédő, FH: lapos peremvédő, FH2: lapos, dupla peremvédő, CH: kominált peremvédő, SL: speciális peremvédő, EH2: dupla kiszélesített peremvédő; feladata, hogy erős oldalirányű erők esetén megakadályozza a gumi peremének elcsúszását a felnin
• ET (EinpressTiefe), avagy besajtolási mélység - a felni felfekvési felülete és a felni középpontja közti távolság, ami negatív (ha a felfekvő felület a felni belső széléhez esik közelebb) és pozitív (ha a felfekvő felület a felni külső feléhez esik közelebb) szám is lehet, ha nulla, akkor esik egybe a felfekvő felület a felni középvonalával.
• osztókör - a felni felfogási pontjainak darabszáma és a belőlük kirajzolható kör az osztókör, melnyek jelölése Darabszám x Átmérő milliméterben (pl. 4x98: 4db csavar, ami 98mm-es körön helyezkedik el)
• középfurat átmérője - milliméterben megadott mennyiség, ez határozza meg, hogy mekkora átmérőjű kerékagyra tudjuk felrakni a felnit

Ezek az értékek nem mindig találhatóak meg a felnin, van, hogy csak az első párat lehet rajtuk megtalálni. Többnyire az osztókört szokták lefelejteni, így ha tudni szeretnénk milyen, akkor meg kell mérni, amihez az alábbi ábra nyújt segítséget.

Páros lyukszám esetén a kör átmérője (szaggatott vonal) két egymással átellenben lévő lyuk közepének távolságával egyenlő. Páratlan számú lyuk esetében a lyukkal szemben lévő két másik lyukhoz húzható érintő távolsága.

Ha már mindent tudunk a felninkről, akkor jöhet a gumiválasztás kérdése. Itt két nagyon fontos dolgot kell tudnunk. Első, hogy mekkora átmérőjű felnire kerül fel a gumi, második, hogy milyen széles kerül fel. A mekkora átmérő fontos, mivel a gumiabroncs peremében lévő acélszál átmérője meg kell egyezzen a felni átmérőjével (nem tudunk felrakni 13"-os keréktárcsára 14"-os gumiabroncsot). A szélességre pedig következzen az alábbi ajánlás (ahol fekete, ott illik egymáshoz).

Na de mégis hogyan tudjuk ezeket az értékeket leolvasni a gumiabroncsról? A gumikon kötelezően szerepelnie kell a méretének, amelynek a formája szélesség / osztó (ha van) radiál, vagy diagonál majd átmérő. Pl. 195/70R14-es gumiabroncs azt jelenti, hogy 195mm széles, az oldalfal magassága a 195mm 70%-a, azaz 136,5mm, radiál szálszerkezetű 14" átmérőjű gumiabroncs. A gumiabroncsokon az alábbi dolgokat lehet megtalálni.

1. Gyártó és típus
2. Jelölés, hogy személyautóra való-e (P, vagy nincs külön jelölve), vagy teherautóra való, erősített (C)
3. Méret az alábbi formula szerint: Szélesség / magasság (a szélesség százalék értékében kifejezve)
4. Radiál, vagy Diagonál szövésű acélváz van-e benne
5. Mekkora felniátmérőre szerelhető
6. Súly index, mekkora terhelést bír ki egy keréken a gumi (szám - lásd a lenti táblázatban)
7. Sebesség index, mekkora sebességig ajánlják (betű - lásd a lenti táblázatban)
8. Forgásirány (egy nyilacska az oldalmintában)
9. DOT szám, avagy gyártási idő, ami megmondja mikor készült a gumi. 2000 előttiek esetén 3 számjegy, utána 4 számjegy. Első két számjegy mondja meg az adott év melyik hetén készült a gumi, a többi pedig az évszámot (pl. 327 = 1997 32. hete, 2102 = 2002 21. hete).
10. UTQG jelölés, ami egy amerikai szabvány szerinti besorolása a guminak. Ez három részből áll, Treadwear (kopásállóság) - egy viszonyszám, minél nagyobb, annál jobb; Traction (tapadás) AA-C közti érték (legjobb az AA); Temperature (hőmérséklet), az a tempó, ahol még nem melegszik túl a gumi, szintén AA-C közti értékek.

Komplett példa. Az autónk 185/65R14 gumival van szerelve, vajon milyen gumit válasszunk rá, ha 15"-os felnit szeretnénk feltenni? Hogyan lehet ezt kiszámolni? Első körben nézzük meg a kiszemelt felni szélességét! A példa kedvéért egy teljesen elterjedt méretet, 5.5" széles felnit választok. A fenti táblázatból kiolvassuk, hogy milyen szélességű abroncs mehet rá, s ezek közül kiszemeljük a 195mm széles gumikat, majd jöhet a számolás a névleges értékekkel...

A számolás után megkaptuk, hogy a 185/60R14 gumi helyett az új kiszemelt 15"-os felnit 195/50R15 gumival szerelve vagyunk váltóméreten. Ekkor mennyit fog csalni az óránk?

Ami azt jelenti, hogy névleges értékekkel számolva 0.28%-al többször fordul az új kerék ugyan azon a távon, ez pedig a gyakorlatban a sebességmérő műszer pontatlansága miatt teljességgel jelentéktelen mennyiség, gyakorlatilag nulla (az óra a valós sebességhez képest 100.28%-ot fog mutatni, amit a saját pontatlansága elfed).

Ennyi leolvasható és kiszámolható adat után még egy újdonsággal találkozhatunk a boltok polcain. 2012-ben hatályba lépett az EU 1222/2009-es rendelete, miszerint az autógumikat egy a háztartási gépekhez hasonló táblázattal kell ellátni (ez egy matrica a gumin, nem az oldalfalról leolvasható adat). Akit részletesen érdekel, az a joganyagot megtalálhatja itt magyarul, de aki ennyire nem akarja beleásni magát, annak elég csak annyit megjegyeznie, hogy melyik jelölésen mi a "jó".

A három mező sorrendben:

1. Üzemanyag-hatékonyság - legjobb az A jelölés, G-nél rosszabbat nem szabad forgalomba hozni EU-n belül
2. Nedves tapadás - legjobb az A jelölés, G-nél rosszabbat nem szabad forgalomba hozni EU-n belül
3. Külső gördülési zaj - minél kevesebb fekete hullám van, annál jobb

Bízom benne, hogy ennyi ismeretanyaggal a hátunk mögött elkerülhetjük azokat a kényes szituációkat, amikor nem tudunk választani a boltok kínálatából, illetve mérsékelhetjük annak az esélyét, hogy nem az autónkra megfelelő felnit, vagy gumiabroncsot választunk és így feleslegesen dobjuk ki az ablakon a pénzünket. Minden kedves olvasómnak biztonságos vezetést kívánok!